Kurca-főcsatorna

(a berki zsiliptől a Ludaséri csatornáig)

Kezelő: Szegvári Horgász, Víz- és Környezetvédelmi Egyesület
Víztípus: folyó
Víztérkód: 06-0038-1-1
Terület (ha): 11,2
Átlagmélység (m): 1,5
Fenékviszonyok: változó, kemény és iszapos részek
Akadók: néhol hínár
Növényzet: sás-nád, vízben hínár
Halak: ponty, csuka, amur, süllő, harcsa, balin, compó, keszegfélék
Rekordok (kg): ponty 11,5, amur 19,7, csuka 15, süllő 3,5
Telepítések: tavasz, ősz ( 38 q + 40 q)
Szabályok: Országos Horgászrend szerint
Horgászidőszak: Országos Horgászrend szerint (0-24h)
Fogható mennyiség: Országos Horgászrend szerint (3+2 nemes +10 kg egyéb)
Csónakhasználat: előzetes egyeztetéssel lehetséges
Horgászati feltételek: megjelölt horgászati időszakban, szabadon (bejelentkezés nélkül) látogatható, érvényes éves vagy napi területi jegy szükséges!
Kiadós telepítést kap minden évben tavasszal és ősszel, jellemzően körösi nyurga pontyokból. Kiemelkedő a csuka állománya, mely a kétévenkénti kb. 20 ezer darabos ivadéktelepítésnek is köszönhető. A Kurca jó amurokat is rejt magában, sok a kárász, melyet szinte bármikor foghat a vendéghorgász, de előfordul benne néhány szép compó is.

Megközelítés

M5/5-ös út felől – Kiskunfélegyháza 451-es út – Csongrád – Szentes – utána Szegvár jobbra, vagy a 45-ös út felől. Szentes felől a 451-es út hídja után jobbra Berek felé letérve érhető el a zsilip, a szakasz felső határa, míg alsó határát a Szegvár-Mindszent utat keresztező csatorna torkolatánál találjuk az úttól nyugat felé. A folyó Szegvár belterületén is több helyen elérhető.

A Kurca története

Forrás: www.ihr.hu – Kiss Róbert

A Kurcáról az elsõ oklevél 1075-ben I. Géza királyunktól maradt fenn, amikor a Szent Benedekrendi barátoknak adományozta a Curicea folyót, amely a mi Kurca folyónk is egyben. Az a szó, hogy Curicea a szláv kûrica szóhoz igen hasonlatos, mely ezen nyelvcsaládban jércét, tyúkot jelent. A Keleti szlávoktól lakott területen hat folyót hívnak Kuriciának. A fent említett oklevélben I.Géza a Kurca vámját garamszentbenedeki apátságnak adta. (Gyõrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza)
A belvízrendszer területe a Tisza és a Hármas-Körös bal partján Tisza völgy déli részén fekszik. A múlt századi folyószabályozásig a vidék nagy része valóságos árterület volt, melyet az elhagyott ősi folyómedrek és erek (Veker – ér, Mágocs – ér, Ludas – ér, Tőke – ér) hálóztak be, ezek az erek “élőn” kapcsolódtak a Hármas-Köröshöz és a Tiszához. A lefolyástalan területeken kiterjedt mocsarak és nedves rétek terültek el, melyek a manapság ritka és veszélyeztetett élőlényeknek adtak életteret. Ezek a szabályozás után rövid idő alatt megszűntek és az életteret nem biztosítván tovább az ilyen körülményeket igénylő élőlények eltűntek.

Forrás: Zsíros Katalin
Szentes földrajzi nevei című könyvében a következőket olvashatjuk a Kurca eredetéről, történetéről:

A Kurca a Körös-torok alatt szakad ki a Tiszából és 15 km hosszúságban kanyarog a szentesi határban. A folyó élővíz korában Szentes legfontosabb halászó helye és hajózható folyója volt:”… a hajókon Szentesről Nagyváradra jártak, onnan, ölfát, sót, gyümölcsöt és más egyebet szállítottak.” Ezt a mostani állapotok mellett el se nagyon tudjuk képzelni. Még néhány évvel ezelőtt megoldható volt a „ sétaladikázás” a Kurcán, úgy a kotrás előtt közvetlenül még a legmerészebb ember sem nagyon vállalkozott volna rá, már ha az épelméjű, de ezt a problémát a kotrással már leküzdötték. A Kurca folyó néveredetéről a Petrák krónika is igen sok helyen és igen sok féle változatban megemlékezik. Szembeötlő, hogy bármelyik változatot is nézzük, ( Pl.: Csák Lajos-féle, Gólya Pál-féle, Polgár István-féle változat) az alapjuk ugyanaz mégpedig a következő: A Kurca régebben az Amád, vagy Almád nevet viselte, s a Kurca nevet a török időben kapta. Erről egy történet is fennmaradt, mely így szól: Egy töröknek a fia, vagy a felesége belefulladt a Kurcába. A török úszni nem tudván a partról kétségbe esve kiabálta családtagja nevét: – Kurca-Kurca. Ezt a túl parton leselkedő magyarok hallották és a szájhagyományok útján fennmaradt.

Rendeltetés

A Kurca főcsatorna teljes vízgyűjtő területe 1 135,3 km2, melyből az öblözetek főgyűjtői által összegyűjtött vizeket fogadja és gravitációsan vezetheti le a Tisza bal part árvédelmi töltés 52+335 szelvényében lévő Kurca toroki zsilipen keresztül a Tisza folyóba. A főcsatorna teljes hossza 39,359 km, mely a Hármas-Körös torkolatától indul és Mindszentig tart. A befogadó Tisza folyó magas vízállása esetén a vizek elvezetését a Szentesi és Mindszenti szivattyútelepek biztosítják. A telepek összkapacitása 16,1 m3/sec. A Kurca 0+000 – 39+359 szelvények között 39,359 km hosszban kettős hasznosítású azaz öntözővizet biztosít a térség mezőgazdasági gazdálkodóinak, az 5,0 m3/ sec kapacitású a Felsőkurcai vízkivétel igény szerinti üzemeltetésével.

A vízgyűjtő terület

A teljes vízgyűjtő terület nagysága, mint már említettem, 1135,3 km2, ebből 853,4 km2 mélyártéri rész és 281,6 km2 fennsíki rész. A belvízrendszer területe hét belvízöblözetre oszlik, úgymint: Ludaséri, Kórógyéri, Kéktói, Mágocséri, Vekeréri, Alsóréti, Kurcai.

Kórógy-tó


Kezelő: Szegvári Horgász, Víz- és Környezetvédelmi Egyesület
Víztípus: tó, természetes víz
Víztérkód: 06-0041-1-5
Terület (ha): 1,2
Jellege: Anyagbánya gödör
Fenékviszonyok: változó, jellemzően iszapos
Akadók: nincsenek
Növényzet: sás-nád, vízben hínár
Átlagos vízmélység (m): 1
Jellemző halfajták: keszegfélék, kárász, ponty, amur
Horgászati módok: természetes part, csónak használata nem engedélyezett
Speciális előírások: napi 2 db méretkorlátozással védett halból
Horgászrendi előírások: csak saját egyesületi tagok horgászhatnak
Éjszakai horgászat: éjszakai horgásza tilos; csak napkeltétől napnyugtáig horgászható
Horgászati feltételek: megjelölt horgászati időszakban, szabadon (bejelentkezés nélkül) látogatható, az egyesületi tagság mellett érvényes éves vagy napi területi jegy szükséges!

Megközelítés

Mindszent felől a település központja felé a Kórógy csatorna hídja után bal kéz felől a főút mellett, Szentes felől a település központját elhagyva Mindszent felé a Kórógy csatorna hídja előtt jobb kéz felől a főút mellett.

Kórógy-csatorna

( a Kurca torkolattól a Szentes-Hódmezővásárhely közötti 45-ös főút hídjáig)

Kezelő: Szegvári Horgász, Víz- és Környezetvédelmi Egyesület
Víztípus: folyó, természetes víz
Víztérkód: 06-0042-1-1
Vízterület (ha): 1
Átlagos vízmélység (m): 1
Fenékviszonyok: változó, kemény és iszapos részek
Akadók: néhol hínár
Növényzet: sás-nád, vízben hínár
Jellemző halfajták: ponty, amur, kárász, keszegfélék, süllő, csuka, törpeharcsa, harcsa.
Horgászati módok: természetes part
Horgászrendi előírások: csónak használata tilos
Tilalmi időszak: Országos Horgászrend szerint.
Rekordok (kg): ponty 8,5, amur 12,1, csuka 5,5, süllő 3,0
Telepítések: tavasz, ősz ( 15 q + 10 q)
Szabályok: Országos Horgászrend szerint
Horgászidőszak: Országos Horgászrend szerint (0-24h)
Fogható mennyiség: Országos Horgászrend szerint (3+2 nemes +10 kg egyéb)
Csónakhasználat: TILOS!
Horgászati feltételek: megjelölt horgászati időszakban, szabadon (bejelentkezés nélkül) látogatható, érvényes éves vagy napi területi jegy szükséges!

Kiemelkedő a pont állománya, és jó amurokat is rejt a víz. Sok a kárász és a keszeg, melyet szinte bármikor foghat a vendéghorgász is.

Megközelítés

A Kórógy-főcsatorna Szegvár belterületén keresztül haladva, a község nyugati határában torkollik a Kurcába. Hossza 49,8 kilométer és Fábiánsebestyéntől északra ered.

Megközelíthető Szegvár lakott területéről, vagy a Szentes-Hódmezővásárhely közötti 47-es út hídjától. A vízterület Szegvártól kelet felé, Szentestől pedig délre található meg.

A Kórógy-csatorna története

A Kórógy első írásos említése Anonymus tollából származik:

„A Kórógy vize mellett ütött tábort Ősbő és Velek kapitány serege mikor  Mén-Marót bihari vezér ellen mentek…”

Valamikor a mai Békés megyéhez tartozó déli területekről és Fábiánsebestyén térségéből gyűjtötte össze a vizet, majd Derekegyházán keresztül – a Kontra-tó alatt -, Szegvár belterületén keresztülfolyva a Kurcába ömlött. Medre széles, jól kiképzett volt, főleg áradások alkalmával volt bővizű. Anonymus még folyónak írta, 1722-ben már állóvíz volt, melyben rendszeresen halásztak. Hóolvadáskor és belvizes időszakban készült légi felvételekkel igazolták, hogy valamikor még összeköttetésben volt a Hódmezővásárhelyhez közeli erekkel, tavakkal és mocsarakkal is.

Rendeltetés

Ma kettős-működésű csatorna: gravitációs bel- és csapadékvíz elvezetőként illetve öntöző csatornaként üzemel, de eredetileg természetes medrű vízfolyásként jött létre, amit a fenti írásos emlékekből is tudhatunk.

A vízgyűjtő terület

A csatorna vízgyűjtő területe 278,7 km², vízszállító képessége 9,5 m³ /s. Az öntözővizet az alsó szakaszon a Kurcából, a felső szakaszon pedig a Hármas-Körösből a szarvasi holtágon, a szarvas-kákai fővízkivételen, és a K-1 jelű öntözőcsatornán keresztül kapja.